Tudnivalók

TERVEZÉSI PROGRAM

A tervezés első lépéseként összeállítjuk a tervezési programot. Itt tárjuk fel és fogalmazzuk meg az igényeket, például, hogy hány hálószobára és fürdőszobára van szükségünk, illetve milyen elképzeléseink vannak a lakóterek kapcsán: az étkezőt is magába foglaló amerikai konyhás nappalit szeretnénk netán, esetleg elkívánjuk egymástól szeparálni a szülői hálót a gyermekszobáktól, vagy épp ellenkezőleg, össze szeretnénk kapcsolni a helyiségeket. Skiccek és rajzok formájában ezeket a gondolatokat mi magunk is papírra vethetjük, sőt, érdemes már egy többé-kevésbé konkrét elképzeléssel a tervező elé állni, hogy minél hamarabb kezdetét vehesse a közös munka.

Már ebben a szakaszban fontos felhívni a figyelmet a földmérő szerepére. Ha már megvan a telek, mindenképp annak pontos bemérésével, lejtésének és domborzatának meghatározásával kell kezdeni a tervezési folyamatot. Fiktív, saccolt telekre történő tervezés nem csak negatív meglepetéseket, de a tervező számára többletmunkát is hozhat, ugyanis a telek pontos határvonalát, ami alapján az építési hely kijelölése történik, csakis a földmérési rajz képes megmutatni. Lejtős teleknél elengedhetetlen, hogy az építész ismerje a pontos domborzati viszonyokat, hiszen az nagyban befolyásolja az épületmagasságot. Ha később derülnek ki a pontos magassági méretek, akár az egész tervezési koncepciót újra kell kezdeni, amennyiben az épület nem fér bele az övezetben meghatározott maximális épületmagasságba.

TELEK MEGVIZSÁLÁSA

Ez a rész már az építész feladata. Miután a tervezési programban körvonalazódott a kívánt otthonunk léptéke és mérete, az építész megvizsgálja a telket, hogy az alapvető helyi építési szabályozás lehetővé teszi-e a tervezési programban megfogalmazott vágyak megvalósítását. Ideális esetben az építtető már telekvásárlás előtt felkeres egy építészt, akinek felvázolja a tervezési programot, és együtt közösen kutatják fel az igényeknek megfelelő ingatlant.

VÁZLATTERVEK

Ha a tervezési programban megfogalmazott igények vélhetően meg fognak felelni a helyi szabályoknak, akkor az építész elkészíti az első vázlattervet, ami legtöbbször a helyszínrajzból, az alaprajzból, homlokzati nézetrajzokból és egy 3D-s tömegvázlatból áll. A vázlatterveket az építtetővel közösen addig finomítják, míg elkészül a végleges koncepció és vázlatterv. Ekkor már érdemes letisztázni, milyen anyagból és szerkezeti megoldással készül az épület, hisz szűkös telek esetén ezek nagyban befolyásolhatják az övezeti paramétereknek való megfelelést.

SZAKMAI KONZULTÁCIÓ / TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNY

Miután a megrendelő kimondta az áment a vázlattervre, az építész elküldi az adott település főépítészének a terveket. Sajnos a gyakorlatban megesik, hogy a főépítészből csak hetek múltán sikerül érdemi visszajelzést kicsikarni. Ez természetesen településenként teljesen eltérő és nincs konkrét jogszabály a válaszadás határidejére.

Előfordulnak objektívan nem megítélhető településképi illeszkedési esetek, ami esetenként a főépítész makacsságából adódóan az egész tervezési folyamatot megakaszthatja. Ilyenkor nincs más megoldás, mint közös nevezőre jutni, amely akár egy hónappal is eltolhatja a tervezett teljesítési határidőt.

TERV KIDOLGOZÁSA, SZAKÁGI TERVEZŐK BEVONÁSA

Ha megkaptuk a főépítésztől a településképi véleményt, vagy egyszerű bejelentés esetén a szakmai konzultációs emlékeztetőt, jöhet a terv kidolgozása.

Elkészülnek a metszetek a pontos rétegrendekkel, illetve az a sok-sok mellék dokumentáció, mely az engedélyeztetéshez szükséges. Ennek a fázisnak a kivitelezési határidejét tudjuk a legbiztosabban garantálni, hisz itt már szinte kizárólag csak az építésztől függ a tervek elkészülte.

Ebben a fázisban kerülnek bevonásra a szakági tervezők: a statikus, illetve az épületgépész.

TERV FELTÖLTÉSE ÉTDR-BE

A kész tervdokumentációt jogszabály szerint az építtetőnek kötelező feltölteni, ám mivel az ÉTDR felülete még rutinos építésznek is okoz néha fejtörést, így nálunk a tervfeltöltés a szolgáltatás részét képezi.

A hatóságnak jogszabály szerint 15 napja van az engedélyt megadni vagy hiánypótlást kiírni. Ez utóbbi leginkább speciális igények, illetve a hatóságok eltérő jogértelmezése esetén fordulhat elő.